A védés helye és ideje:
NET Díszpáholy, 2007.05.16. 14:00:00
| Témavezető: | Hajnal Ágnes |
| Programvezető: | Kopp Mária |
| Iskolavezető: | Bitter István |
A birálóbizottság elnöke:
Dr. Keltai Mátyás, egyetemi tanár
| Tagjai: | Opponensek: | |
|---|---|---|
| Dr. Hoyer Mária, egyetemi adjunktus | Dr. Kurimay Tamás, osztályvezető főorvos | |
| Dr. Bagdy Emőke, egyetemi tanár | Dr. Pék Győző, klinikai szakpszichológus | |
Az értekezés megtekinthető a Semmelweis Egyetem Doktori Titkárságán (Budapest, 1085 Üllői u. 26.)
A magyar tézisek: balogpiroska.m.pdf
Az értekezés elektronikus változata: balogpiroska.d.pdf
| A szakirodalom szerint a házastársi stressz több úton is hozzájárulhat a szív-érrendszeri sérülékenységhez: indirekt úton a pszichiátriai zavarok előfordulási gyakoriságának, intenzitásának növekedésével, valamint az egészségkárosító magatartásformák útján, ugyanakkor direkt úton a szív-érrendszer, neuroendokrin- és immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva. Egyes szerzők szerint a házastársi stressz egészségi állapotra gyakorolt hatása nőknél erőteljesebb, férfiaknál inkább a munkastressz hatása számottevő. E nemi különbségek körüli kérdéskör indíttatására a házastársi stressz és a szív-érrendszeri sérülékenység vizsgálatát tűztük ki célul. E kérdések megválaszolásának jelentőségét az adja, hogy a kardiológiai prevenciós és rehabilitációs programok hatékonyságuk érdekében építhetnének a nemi különbségekre. A Stockholmi Női Koronária Kockázat Vizsgálatban 65 évnél fiatalabb, akut koronária esemény miatt kórházban kezelt 292 nőt, valamint életkoruk szerint társított 300 egészséges nőt vizsgáltak. A házastársi/élettársi kapcsolatban élő és a vizsgálat időpontjában aktívan dolgozó nők házastársi stressze, valamint munkastressze és a depressziós tünetegyüttes közötti összefüggéseket elemeztem. A 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változatát az Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálata szívműtéten átesett (137) betegein validáltuk, és vizsgáltuk a Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzőit is. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérésben (N=12680) a házastársi stressz és egészségi állapot összefüggéseiben sor kerülhetett a nemi különbségek vizsgálatára is. A házastársi/élettársi kapcsolatban élő és aktívan dolgozó férfiak (2221) és nők (1838) adatait elemeztem. Közülük 244 férfi és 283 nő számolt be magas házastársi stresszről. A magas házastársi stressz összefüggéseit elemeztem: a kardiovaszkuláris vulnerabilitás tekintetében szerepet játszó pszichoszociális kockázati tényezőkkel (depresszió, szorongás, vitális kimerültség, alvászavarok), az egészségkárosító magatartással, továbbá a magasvérnyomás-betegséggel és a kezelt depresszióval. Eredményeink szerint: 1) A svéd populációs eset-kontroll vizsgálatban a magas házastársi stressz mind a szív-érrendszeri betegek, mind az egészségesek körében együtt járt a depressziós tünetegyüttes nagyobb gyakoriságával, a munkastressz nem. 2) Az 5 tételes Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzőit megfelelőnek találtuk. 3) A magas házastársi stressz nemcsak a svéd, de a magyar populációban is, mind férfiak, mind nők esetében, életkortól, végzettségtől és egészségkárosító magatartástól függetlenül is, együtt járt a depressziós tünetek magasabb előfordulási gyakoriságával, valamint magasabb szorongással, alvászavarokkal és vitális kimerültséggel. 4) A magas házastársi stressz férfiaknál és nőknél egyaránt együtt járt az egy alkalommal nagy mennyiségű alkoholfogyasztás gyakoriságának növekedésével, férfiaknál a napi cigarettaszám és az alkoholbetegség esélyének növekedésével. 5) A magas házastársi stressz férfiaknál a magasvérnyomás-betegség hagyományos kockázati tényezőktől független kockázati tényezőjének, nőknél a depresszió miatti orvoshoz fordulás kockázati tényezőjének bizonyult. Tehát eredményeink szerint a magas házastársi stressz három különböző úton is hozzájárulhat a szív- és érrendszeri sérülékenységhez: mindkét nemnél a depressziós tünetek számának növekedésével, szintén mindkét nemnél az egészségkárosító magatartások fokozódása útján, valamint férfiaknál a magasvérnyomás-betegség kockázati tényezőjeként. Három legfontosabb publikáció: Balog P, Janszky I, Leineweber C, Blom M, Wamala SP, Orth-Gomer K (2003) Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research, 54, 113–119. Blom M, Janszky I, Balog P, Orth-Gomer K, Wamala SP (2003) Social relations in women with coronary heart disease. The effects of work and marital stress. Journal of Cardiovascular Risk;10 (3): 201–206. Balog P, Mészáros E (2005) Házastársi stressz, depressziós tünetek és a kardiovaszkuláris vulnerabilitás – nőknél. Lege Artis Medicinae. Orvostudományi Továbbképző Folyóirat. 15. Évf. 8–9: 685–692. |
| Lista | English | Nyitólap |
| (c) SE Doktori Iskola, 2010.09.02. |